A Drakula-mítosz alapjául Vlad Tepes (ejtsd: cepes) személye szolgált, aki már kortársaitól megkapta a “Karóbahúzó” jelzõt, mert gyõztes csatái után a veszteseket, valamint idõnként a trónkövetelõket és a bojárokat, sõt, még az idegen kereskedõket is karóba húzatta.
Apja, Vlad Dracul (“az ördög”) Zsigmond király udvarában nevelkedett, késõbb lovaggá ütötték és megkapta Zsigmondtól a havasalföldi vajda méltóságát és a Sárkány-rendet.
Õ maga valamikor 1429 és 1437 között születhetett, egyes források biztosan tudni vélik, hogy 1431. december 7-én. Elõször Hunyadi János udvarában élt, az õ segítségével lett havasalföldi vajda. Ekkor kezdõdtek a forrásokban leírt kegyetlenkedései, fõképp az erdélyi szászok körében, de Havasalföldön is, ahol állandóak voltak a török támadások és a belsõ hatalmi villongások. Vérszomjas agresszivitásának hírét orosz, magyar és szász legendák terjesztették; állítólag válogatott kínzásokkal végeztetett ki egész településeket, és keserû véget értek még II. Mohammed követei is: mivel a török küldöttség egyik tagja nem vette le elõtte a fejfedõjét, hozzávarratta a fejéhez.
Hogy valóban igazak-e ezek a történetek, arra nincsenek hiteles bizonyítékok. Valóságos személyiségét eltérõen ítélik meg. Fõleg román kutatók a török elleni bátor harcait emelik ki, és merõ rágalomnak minõsítik a rémtetteirõl szóló leírásokat, vagy elismerik ugyan, hogy sok kegyetlenséget követett el, de úgy tartják, az errõl szóló munkák létrejöttében nagy szerepet játszott az erdélyi szászok és Mátyás propagandisztikus tevékenysége.
Fejedelemségén belül megingathatatlannak tûnõ hatalommal rendelkezett, ám 1462 telén fivére, Szép Radu bojárokkal és török segédlettel ellene támadt, neki pedig Erdély felé kellett menekülnie. Ian Giskra fogja el és viszi a Brassóban tartózkodó Mátyás elé, akivel aztán együtt mennek Budára. Ott – más források szerint Visegrádon – raboskodik tizenkét esztendeig, idõközben megkeresztelkedik, bûnbánatot tart, majd Mátyás visszahelyezi trónjára.
Addigra kegyetlenkedéseinek híre bejárja egész Európát; 1462-es elfogatásakor már vásárokon árulják fametszetes képmását, amelyen vacsoraasztalánál ülve elégedetten figyeli a kondérba emberfejeket dobáló hóhért.

Mátyás fogságából szabadulva egyenesen hazamegy, hogy uralkodását ott folytassa, ahol abbahagyta, az oszmánnal való konfliktusa azonban a vesztét okozza. Elesik a csatában: fejét elküldik II. Mohammed szultánnak, testét két darabban földelik el.
A világhír 1897-ben érte utol, Bram Stoker Dracula címû bestsellerének köszönhetõen. A könyvbõl 1931-ben kultikus filmet készítettek, címszerepben a szintén erdélyi származású Lugosi Bélával.